Asimov törvényei nem érvényesek! A robotoktól félnünk kell?

Annak idején Isaac Asimov törvényei megadták a részünkre a válaszokat. Bár mostanában kérdések is felmerültek ezzel kapcsolatosan, miszerint a régi történet szerint lesznek, a szabályok vagy máshol kell keresni a megoldást? A gépezetek, vagyis másképpen a robotok mostanában egyre inkább mindennapjaink részévé váltak. Ezért merült fel a kérdés, hogyan tudjuk szabályozni az elektronikus eszközök viselkedésüket?

Isaac Asimov törvényei a világunkban érvényesek?

Isaac Asimov: Én, a robot - című filmből!
Isaac Asimov: Én, a robot – című filmből!

Most már kijelenthetjük, hogy robotok vesznek minket körül, szinte mindenhol. Mi készítettük el őket, természetesen azért, hogy megkönnyítsük vele a munkálataink elvégzését. A fejlesztésnek köszönhetően évek alatt a belső méretük alig nagyobb egy rizsszemnél, és vannak ház nagyságúak is. Kinézetük folyamatosan változhat, egyáltalán nem feltétel az emberi külső, esetleg az arc. Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a robotok olyan feladatokat végeznek el, amelyet nem gondoltunk volna harminc évvel ezelőtt sem az, hogy: szőnyeget porszívóznak, autót festenek, raktárakat rendszereznek, sakkoznak, italt kevernek, stb…

Az önműködő gépek teljesen átalakítják majd a világunk társadalmát. Most már észlelhető ennek a jeleit. Példa képpen említenénk az önjáró autókat, a maguktól bevásárló hűtőket és az intelligens otthonokat. Itt a fűtés, hűtés, kávéfőzés automatizálásként üzemel. Pont emiatt fontos kérdés a robot és ember kapcsolata a mai világunkban. Mik lesznek az együttélés szabályainak kialakítása.

Korábbi gondolatok

Isaac Asimov már hetven évvel ezelőtt megpróbálta filozófiai és morális keretbe szorítani a robotok cselekedeteit, viselkedését, hogy biztosan ne forduljanak teremtőik ellen. Anno, Ő maga azt állította, hogy elege volt a Frankenstein-féle sablonszerű élőlényekből. Ergo,  hogy robotokat építettek és azok megölték alkotójukat. Az említett morális-filozófiai az író részéről Robotika törvényeként vált ismerté.

Isaac Asimov a robotika törvényeiről írt
Isaac Asimov a robotika törvényeiről írt

A törvényezés a következő lett az írótól:

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia emberi lényben vagy tétlenül tűrnie, hogy emberi lény bármilyen kárt szenvedjen.
  2. A robot engedelmeskedni tartozik az emberi lények utasításainak, kivéve, ha ezek az utasítások az első törvény előírásaiba ütköznének.
  3. A robot tartozik saját védelméről gondoskodni, amennyiben ez nem ütközik az első és második törvény előírásaiba.

Ez így pontosan az Én, a robot, című művében jelent meg így.

Az emberiség tapasztalata másabb lett. Az idő múlásával, sokkal több tapasztalata van az emberiségnek a robotokkal kapcsolatosan. Sok érdekességgel szemben, az emberiség nem mindig tudja elfogadni az előre megfogalmazott hibákat, ötleteket.

„Nem, ezt nem hiszem el, ez még nem történt meg”

Hasonlóképen gondolkodnak a robotszakértők, hogy a törvények a való életben használhatatlanok lennének. Persze Asimov sem tartotta teljesen tökéletesnek a saját maga által kitalált törvényeit. Robottörténetei pont arról szólnak, hogy feszegetik ezeknek a törvényeknek a határait az emberek. Maguk a gépek nem látja át, hogy sokkal nagyobb kárt okoznak, mint az igazsággal. Szembesítések történek a dilemmával, a robot pozitronagya összeomlik.

Game Over!

A törvények áthághatóak! Isaac Asimov bizonyította ezt azzal, hogy jóval későbbi, a Robotok és Birodalom című regénybe bevezeti a nulladik törvényt. Ez kimondja, hogy a robotnak elsősorban az emberiség érdekében kell cselekednie.

  1. A robotnak nem szabad kárt okoznia az emberiségben, vagy tétlenül tűrnie, hogy az emberiség bármilyen kárt szenvedjen.

Mivel ez alacsonyabb sorszámozású törvény, vagyis a robot okozhat kárt az emberiségnek, ha ezzel az emberiség érdekében cselekszik.

Tényleg félünk a robotoktól?

Valóban félnünk kell vagy esetleg a mesterséges intelligencia (AI) nagy kárt okozhat az embereknek? Szélsőséges esetekben akár ki is irthatnak minket? Hiszen ez a félelem számos regényben és mozi filmekben jelent meg.

Ide sorolandó a Terminátor, ahol a Skynet elnevezésű MI rendszer atomháborút indít el, aminek hatására szinte teljesen kipusztítva az emberiséget. Nem tartotta biztonságosnak az emberek cselekedeteit, ezért indította el a háborút. Lépdessünk egy másik sztori irányába: Mátrix. Itt a robotok akkumulátornak használták a tojásokban tenyésztett emberiség tagjait.

Ettől a disztópiától messze vagyunk, de a robotok, mesterséges intelligencia azért okozhatnak károkat a mai világunkban. Viszont már történtek hibák gépek miatt, ahol még fizikálisan robotként nem értendő, hanem csak számítógépként. A hibák miatt elveszett néhány millió dollár a tőzsdén. Csak pénz veszett el, nem emberéletek, viszont egyenlőre ezzel kapcsolatosan nem tudnak különbséget tenni.

Lépésenként egyre közelebb kerülünk az Asimov-regényekben megjelenő robotokhoz. A Google az androidos mobilokon okosítja MI algoritmusát, erről írtunk a vállalkozásunk blog oldalán.

A törvények szükségesek leszenek?

A mai világunkban sokféle gépezet létezik, mint annak idején Asimov el tudott volna képzelni. Már van a világunkban olyan katonai bevetéseken használt robotok, amelyeknek a létrehozásának célja az volt, hogy veszélyes helyzetekben csökkentsék a katonai kockázatokat. Példaként amerikai harci drón elkészítését tennénk közzé, amiket az ellenséges országokban használnak. Viszont ezek a berendezések emberileg vezérelhetők. Ezért mond ellent az első törvénynek.

Dronok - Fotó: aurora.aero
Fotó: aurora.aero

Hasonló robotikai berendezések a fehérjékből készített apró robotok, amelyeket azért készítenek el, hogy beépüljenek a sejtek membránjában és ott fejtsék ki hatásukat. Viszont itt is előre meghatározott programozás szerint történnek meg a cselekedi lépések a robotok részéről. Így, ezen berendezések is előre meghatározott programok alapján működnek, a törvénynek ellentmondanak, viszont nem teljesen Önálló tulajdonnal rendelkeznek.

Vannak praktikus akadályok, ami szerint a mai robotok nem tudják adaptálni Asimov törvényeit, vagyis az  általános törvényeket. A gépek úgy gondolkozzanak és viselkedjenek, mint az ember. Viszont most még halvány jelét sem látjuk ennek az intelligenciának, ami betartaná a törvényeket.

A robotok emiatt csak nagyon korlátozott keretek között működnek. Fel sem merült, hogy bármilyen valódi döntéshelyzetbe kerüljenek ezek a berendezések Az önvezető autók döntései, hogy a két lehetséges rossz közül melyiket válasszák. A program kérdése a következő ezekben az esetekben: kit üssenek el vészhelyzetben, ha sehogy sem kerülhető el a baleset. Ez nem valós döntés, legalábbis az emberiség részéről. Az őket programozó emberek írják meg, pontosan mit kell tenniük ilyen helyzetekben. Ergo, még nem automatizáltak, Öngondolkodással ellátva.

Elindult a készülődés

A dél-koreai kormány 2007-ben kezdeményezte egy robotetikai szabályzat létrehozását.

Robotok

Az idei évben az Európai Parlament kérte a robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását. Az EU egy robotikáért felelős uniós intézmény felállítását sürgette meg, amely technikai, etikai és szabályzási tanácsokkal látná el a tagországi hatóságokat. Az intézmény feladata lenne egy etikai kódex kidolgozása a mesterséges intelligenciát használó eszközökre – figyelembe véve a robotok szociális, környezeti és emberi egészségre gyakorolt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.