Címke: munkaerő

Rossz hír a borbarátoknak

Időjárási rendellenességek, munkaerőgondokkal valamint egyelőre gyógyíthatatlan szőlőbetegséggel. Sajnos idén a hazai termelőknek viaskodniuk kellett az idei évben, hogy a megszokott minőség kerülhessen a hordókba, majd a poharakba.

Borbarátoknak izgulhattak

Az idei évünkben, mármint 2016-ban a májusi fagy, a jégverés és a júliusi zivatarlánc főleg a dunántúli borászatokat sújtotta meg. Ezen a területen kívül az összes borvidékén meggyűlt a baja a termelőknek a szokatlanul csapadékos időjárással. Az időjárás változás sajnos súlyos károkat okozott, ami miatt a hosszan tartó, nedves, párás meleg fokozta a gombás megbetegedéseket a szőlészet világában és megnehezítette a permetezési fordulók időzítését.

Jégháló Szőlőszet borbarátoknak
Jégháló Szőlőszet borbarátoknak – Fotó: @VALENTE

Egy újabb eset, amikor Villányban 30 százalékkal növelte a növényvédelmi költségeket az, hogy a szokásos 8-9 védekezés helyett 12-re volt szükségük a szőlészeteknek az idei évben.

A termést veszélyeztető első és legfontosabb kockázati tényezők az egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliák. Aminek köszönhetően a borbarátoknak igen nagy izgalmat varázsolt elő az időjárás.

Lásunk tisztán

A 2014-es év az 1901-től mért legmagasabb átlaghőmérséklettel rendelkezett, ezért alig maradt el a 2015-ben regisztrált átlag. A lehullott csapadék mennyisége 15%-kal növekedett az elmúlt 30 évben, tette közzé az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ).

2016-os évben, viszont nem volt különösebben forró a nyarunk, de a júliusi hónap a valaha rögzített második legcsapadékosabbnak bizonyult. A klímaváltozással együtt megnőtt a felhőszakadások és jégverések száma is. Íme, egy példa: a 2016-os évben a Groupama Biztosítónál az összes kárbejelentés 82%-a a jégkárra vonatkozott, és itt a lényeg, az előző évhez képest mintegy 15%-kal több káresemény. Ez eddig csak csemegeszőlő esetében volt jellemző, hogy a szőlőszemeket jéghálóval védjék meg, ez működőképes lehet borszőlészeteknél is. Az ápolási munkákat nem akadályozó hálórendszer kiépítése így emelkedett ki, ami a jégverés és a szélkárok kivédése mellett a seregélyek kártételét is csökkentette.

Az amerikai szőlőkabóca felbukkanása

Szőlőkaboc lárva borbarátoknak
Jégháló Szőlőszet borbarátoknak – Fotó: @Csiha Attila

Ez éghajlattal összefüggő okokra vezethető vissza a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (flavescence dorée) megjelenése az országunkban. Ezt az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) felbukkanása tette lehetővé. A betegséget a tünetei alapján nem lehet elkülöníteni a Stolbur phytoplasma okozta sárgaságtól. Ezzel kapcsolatosan tájékoztat a NébiH.

Kevés a munkaerő

A mai világunkban az alakult, hogy egyre nehezebb és egyre drágább megfelelő munkáskezet találni a szőlészeteknél történő munkálatok elvégzésére. Szezonális munkákra, amibe a metszésre, a szüretelés értendő, egyre több gazdaságban alkalmaznak inkább gépeket. A metszésre fordított idő, így csökkenthető, mivel a gép letakarítja és felaprítja a levágandó vesszők javát. „Ez hektáronként 30 ezer forint megtakarítást jelenthet” – állítja Wéber Norbert. Ez a gép egy 100 hektáros gazdaságban képes egyetlen szezon alatt behozni az árát. „Nem függök többé a munkaerő-kölcsönzőtől, és a gyors szüret jelentősen csökkenti az időjárási kockázatot is” – érvelt a Villányi borvidék vezetője Wéber Norbert úr.

Szőlészeti gépek fejlesztésében a franciák és a németek elöljárnak. Szinte hihetetlen a számunkra, de a borairól híres Franciaországban már csak a szőlőmennyiség 10 valamint 20%-át szedik le csak kézzel.

A későbbi hátránya ennek az lesz, hogy munkaerőhiány fog fellépni, igen magas százalékban.