Üzlet kategória bejegyzései

Rossz hír a borbarátoknak

Időjárási rendellenességek, munkaerőgondokkal valamint egyelőre gyógyíthatatlan szőlőbetegséggel. Sajnos idén a hazai termelőknek viaskodniuk kellett az idei évben, hogy a megszokott minőség kerülhessen a hordókba, majd a poharakba.

Borbarátoknak izgulhattak

Az idei évünkben, mármint 2016-ban a májusi fagy, a jégverés és a júliusi zivatarlánc főleg a dunántúli borászatokat sújtotta meg. Ezen a területen kívül az összes borvidékén meggyűlt a baja a termelőknek a szokatlanul csapadékos időjárással. Az időjárás változás sajnos súlyos károkat okozott, ami miatt a hosszan tartó, nedves, párás meleg fokozta a gombás megbetegedéseket a szőlészet világában és megnehezítette a permetezési fordulók időzítését.

Jégháló Szőlőszet borbarátoknak
Jégháló Szőlőszet borbarátoknak – Fotó: @VALENTE

Egy újabb eset, amikor Villányban 30 százalékkal növelte a növényvédelmi költségeket az, hogy a szokásos 8-9 védekezés helyett 12-re volt szükségük a szőlészeteknek az idei évben.

A termést veszélyeztető első és legfontosabb kockázati tényezők az egyre gyakrabban előforduló időjárási anomáliák. Aminek köszönhetően a borbarátoknak igen nagy izgalmat varázsolt elő az időjárás.

Lásunk tisztán

A 2014-es év az 1901-től mért legmagasabb átlaghőmérséklettel rendelkezett, ezért alig maradt el a 2015-ben regisztrált átlag. A lehullott csapadék mennyisége 15%-kal növekedett az elmúlt 30 évben, tette közzé az Országos Meteorológia Szolgálat (OMSZ).

2016-os évben, viszont nem volt különösebben forró a nyarunk, de a júliusi hónap a valaha rögzített második legcsapadékosabbnak bizonyult. A klímaváltozással együtt megnőtt a felhőszakadások és jégverések száma is. Íme, egy példa: a 2016-os évben a Groupama Biztosítónál az összes kárbejelentés 82%-a a jégkárra vonatkozott, és itt a lényeg, az előző évhez képest mintegy 15%-kal több káresemény. Ez eddig csak csemegeszőlő esetében volt jellemző, hogy a szőlőszemeket jéghálóval védjék meg, ez működőképes lehet borszőlészeteknél is. Az ápolási munkákat nem akadályozó hálórendszer kiépítése így emelkedett ki, ami a jégverés és a szélkárok kivédése mellett a seregélyek kártételét is csökkentette.

Az amerikai szőlőkabóca felbukkanása

Szőlőkaboc lárva borbarátoknak
Jégháló Szőlőszet borbarátoknak – Fotó: @Csiha Attila

Ez éghajlattal összefüggő okokra vezethető vissza a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó fitoplazma (flavescence dorée) megjelenése az országunkban. Ezt az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) felbukkanása tette lehetővé. A betegséget a tünetei alapján nem lehet elkülöníteni a Stolbur phytoplasma okozta sárgaságtól. Ezzel kapcsolatosan tájékoztat a NébiH.

Kevés a munkaerő

A mai világunkban az alakult, hogy egyre nehezebb és egyre drágább megfelelő munkáskezet találni a szőlészeteknél történő munkálatok elvégzésére. Szezonális munkákra, amibe a metszésre, a szüretelés értendő, egyre több gazdaságban alkalmaznak inkább gépeket. A metszésre fordított idő, így csökkenthető, mivel a gép letakarítja és felaprítja a levágandó vesszők javát. „Ez hektáronként 30 ezer forint megtakarítást jelenthet” – állítja Wéber Norbert. Ez a gép egy 100 hektáros gazdaságban képes egyetlen szezon alatt behozni az árát. „Nem függök többé a munkaerő-kölcsönzőtől, és a gyors szüret jelentősen csökkenti az időjárási kockázatot is” – érvelt a Villányi borvidék vezetője Wéber Norbert úr.

Szőlészeti gépek fejlesztésében a franciák és a németek elöljárnak. Szinte hihetetlen a számunkra, de a borairól híres Franciaországban már csak a szőlőmennyiség 10 valamint 20%-át szedik le csak kézzel.

A későbbi hátránya ennek az lesz, hogy munkaerőhiány fog fellépni, igen magas százalékban.

Minden szentek

Sokan indultak utazásnak, annak ellenére a Minden szentek napját az emberiség nagy része otthon szokta megünnepelni. Akik az utazásnak vetik alá magukat, legtöbb esetben szállodákba, vendéglátó egységek meglátogatásába tesznek eleget. Szumma, szummárum ezen ünnepnapokon az üzletek szinte mindent megadnak a vendégeik részére. Hamarasan ezt is közzé tesszük itt a blogunkon.